A magyar konyha egyik elengedhetetlen részösszetevője a savanyúság.

Szinte bármilyen hazai vagy külföldi fogáshoételhez fogyasztható, sokan pedig még magában is szeretnéek kicsenni egy kevesetaz éléskamrából egy keveset.¶
Szinte bármilyen hazai és külföldi ételhez fogyasztható, sokan azonban magában is szívesen csípnek belőle az éléskamráboól.

az első változatban próbáltam hű maradni a mondatodhoz és úgy javítani, a másodiknál viszont csak igyekeztem a szavakat megtartani és átfogalmaztam kicsit.

Temérdek saványítható zöldség létezik, nem is beszélve arról, hogy ezek egy tucatnyi különféle módszerrel készíthetőķ el.

század óta foglalkoznak itt káposztatermesztéssel.

század végére a fővároskörnyék/Budapest egyre inkább elvárosiasodott, így egyre és ugyan megnőtt a kaáposztára való igény, csakhogy egyre kevesebben foglalkoztak annak termesztésével.

A vecsési káposzta azonban annyira híressé vált, hogy sok helyen leváltották le rá a házi termesztésű savanyított káposztát - ez a népszerűség pedig a mai napig is áll fennáll.

ez a népszerűség pedig a mai napig is áll fenn - a mai napig fennáll

Ezt kicsit nehéz elmagyaráznom, hogy mikor és miért válik el az igekötő vagy sem, de képzeld úgy, mintha erőszakosan akarnád kijelenteni, amikor FENN ÁLL-t írsz. Mert hihetetlenül fontos, hogy fenn áll a jelenség. :D
A másik kedvenc példám:
Leszálltam a buszról - befejezett cselekvés, arról informál, hogy már nem vagyok a buszon.
(Éppen) Szálltam le a buszról, amikor elejtettem a táskámat - itt kihangsúlyozod, hogy pont leszállás közben történt a baleset, ami megtörte a folyamatot.