Aztán rájöttem, hogy elég sok mindent még nem tudok kifejezni, mert vagy a szó hiányzik a szó vagy a nyelvtan.

Természetesebb szórend.

Ezért végeztem sok lexikai és nyelvtani gyakorlatot végeztem.

Szintén.
Ilyen esetekben, ha a mondat elejére teszed az igét, általában igekötővel kell állnia:
"Ezért elvégeztem sok lexikai és nyelvtani gyakorlatot." - ha a tárgyon van a hangsúly (lexikai és nyelvtani gyakorlatok)
"Ezért végeztem el sok lexikai és nyelvtani gyakorlatot." - ha magán a cselekvésen van a hangsúly (elvégezted)

A korrekciómnál a hangsúly szintén a tárgyon van.
"Ezért sok lexikai és nyelvtani gyakorlatot végeztem."

Sajnos nincs partnerem, akivel gyakorolhassatnám a nyelvet, viszont az olvasás is segít, valamint végülis az írás is.

A jelen helyzetben a gyakorolni igét feltételes móddal használnám, ezzel is erősítve a mondanivalót.

Ez a mondat ebben a formában a beszélt, informális magyarhoz áll közelebb, amikor hirtelen eszedbe jut, hogy "valamint végülis az írás is" segített. Működik, de írott formában nem hangzik annyira természetesen.
Javaslatom: "Sajnos nincs partnerem, akivel gyakorolhatnám a nyelvet, viszont az olvasás, valamint az írás is segít."
Ez megtartja az olvasás és írás fontosságának hierarchiáját, de könnyebben olvasható.

Szerintem egy kezdő számára az a fontos, hogy az olvasó megértse, hogy mit írt ő az írásait.

A "hogy mit írt (ő)" véleményem szerint kissé zavaros. Névmás nélkül működne ("hogy mit írt."), de szerintem célszerűbb redukálni a felesleges igét, névmásokat, stb, és egyszerűen egy tárgyat tenni az ige után. Az olvasó mint alany pedig egyértelműsíti, hogy kinek az írásairól beszélünk.