Értekezlet!

Már vásároltammegvásároltam a jegyeket is a neten.

Vagy: Már vásároltam jegyeket is a neten. (de ez kevésbé illeszkedik a szövegkörnyezetbe, mert említed, hogy mire vettél jegyeket)

A pályaudvarhezpályaudvarhoz kell gyalogolnom.

Az értekezlet 9 órakor elkezdődik.

No change suggested

Ha a tárgy megelőzi az igekötős igét (elkezdődik, elindul, átszáll, megmozgat, stb.), akkor az igekötőt rendszerint külön írjuk az ige után. Például: "Az értekezlet 9 órakor kezdődik el." Az igekötős igéket általában akkor írjuk egybe, ha a tárgy utána áll. Például: "9 órakor elkezdődik az értekezlet." Másképp: Ha a mondatban a tárgyról szeretnénk állítani valamit, akkor általában az idegkötőt külön írjuk az ige után. Ha viszont a mondat fókuszában inkább maga a történés, esemény áll, mert az a fontosabb, akkor azt vesszük előre és többnyire az igekötős igét egyben írjuk le. Tehát az első példamondat esetében a fókusz az értekezleten van, mert arról akarsz mondani valamit. A második példában a hangsúly inkább az időponton (9 óra) van. További példák: Mikor lesz a koncert? (az alany a fókusz) - "A koncert holnap este lesz." Mi lesz holnap? (az állítmány a fókusz) - "Holnap este koncert lesz." Kiről van szó? (az alany a fókusz) - "Az orvos a beteget vizsgálta meg." Mit csinált, mi történt? (az állítmány a fókusz) - "Az orvos megvizsgálta a beteget." Rendhagyó esetek is vannak: Mit csinált a futár? - "A futár elfelejtette kihozni a csomagot." Mi lett a csomaggal? - "A futár elfelejtette kihozni." Ezt például ilyenkor írhatjuk külön: "Fenébe! Pont az én csomagomat felejtette el kihozni a futár."

Tulajdonképpen szeretek vonattal utazni, de hivatalos ügyben mindig pontospontosnak kell lenni, nem szabad hibáznikésni.

Nagyjából már félkészültömfélkészültem, de mivel tegnap hétvége volt, nem akartam egész nap dolgozni.